Először le kell szögeznem, hogy elsősorban a könyvről fogok írni. Bár sokak szerint a könyv nem tárgyalható a belőle készült film nélkül, én ezt vitatnám. Ha valami miatt szót kell ejtenünk a filmről, az az, hogy miben tér el az eredeti történettől és hogy a könyvvel ellentétben miért kevésbé időtálló.
A Logan futása (eredeti címén Logan’s Run) 1967-ben jelent meg a William F. Nolan és George Clayton Johnson.szerzőpárostól. Egy olyan disztópisztikus világot fest le, ami véleményem szerint sokkal közelebb áll a mai világunkhoz, mint a történet keletkezésekor lehetett. A történetbeli világ előzményeként a Föld túlnépesedése már akkora méreteket öltött, hogy a fiatal közszereplők olyan politikai környezetet teremtettek, ahol az időseket gyakorlatilag halálra ítélték. Egy olyan törvényt léptettek érvénybe, ahol a 21 éves kort elérő embereket halálra ítélik. Ezt romantikus módon álomnak nevezték el. Történetünk főhőse a rendszert kiszolgáló közkatona, egy álomhozó. Olyanokra vadászik, akik betöltötték a kort, de megtagadják az önkéntes halált és menekülnek. A rendszer iránt elkötelezett hősünk utolsó napjához ér és úgy dönt, megkeresi és megszünteti a törvénysértők utolsó ellenállási fészkét is, hogy ezzel a hőstettel értelmet adjon életének.
Sokan kritizálják a könyvet, hogy nem mutatja be kellőképpen a világot és a szereplői üresek lennének. Én éppen ellenkező véleményen vagyok. A könyv egy komplett világrendszert mutat be, amelynek működése töretlen és a vele szembenálló ellenállás jól felépített. A menekülő stílus (Chase genre) miatt ugyan ennek részletezése nem túl komplex, de ez épp a javára válik. A mai irományokkal ellentétben viszi a sztori lendülete és éppen annyit mutat be a világból, ami feltétlenül szükséges. Ezáltal nemhogy kidolgozatlanná, épp ellenkezőleg, sokkal valósághűbbé válnak a karakterek és az események. Nem szakítja meg felesleges körülírás. Az olvasó fantáziájára bízza a világ felépítését és ehhez csak a sarokpontokat adja meg. A karakterek jellemfejlődése is kellően logikus és elegendő a történet szempontjából. A főhős teljesen hihető motivációs szintről indul, mozgatórugóinak változása végig nyomon követhető, ahogy a rendszer kiszolgálójának gondolkodásából a mégis életet választó reményteli, végül az önfeláldozó emberig. Mintha egy keretes szerkezetű verset szemlélnénk, mégis az életről való lemondás két nagyon eltérő végletét láthatjuk.
A könyvbeli világ környezetét nem nehéz a mai világból levezetni. Ha a gépek öntudatra ébrednének, vagy földönkívüliek találnának bolygónkra, éppúgy észrevétlen maradna a végsőkig az emberek többsége számára, mint a könyv által előrevetített túlnépesedés, ami már mai világunkban is jelen van. Az internet és a közösségi médiák korában az régi és új ideológiák könnyen utat találnak a hallgatósághoz. A buborékvilágok miatt pedig a politikai forradalmak futótűzként és észrevétlenül képesek elterjedni. Egyes jelek már ma is egy olyan világ képét vetíti előre, ami a könyvben szerepel, hisz míg 20 évvel ezelőttig csak ideológiák csaptak össze, ma már egyre többször látom, hogy politikai érdekellentéteket egyes csoportok generációk közötti feszültségként állítanak be. Ezek a hangok szerencsére még “csak” a választójogot szeretnék az idősebb korosztálytól megvonni...
És most pár szó a filmről. Akik véleményben lehúzzák a könyvet, általában a filmmel hasonlítják össze, ráadásul olyan összefüggésben, mely szerint a könyv túlságosan kidolgozatlan. Ehhez elég csak annyit hozzáfűzni, hogy a filmfeldolgozások már abban az időben (1976) is úgy készültek, mint manapság. A film története csak nyomokban tartalmazza az alapmű gondolatát. Ha ehhez hozzávesszük, hogy már a könyv leírása sem túl komplex, el lehet képzelni, mennyire kidolgozott a film. A könyv Földet átfogó politikai rendszerét egyetlen városra korlátozta. A karakterek mozgatórugóit felcserélték, amivel az egész értelmetlenné és nehezen hihetővé vált. A történet feloldása jobb szó híján bugyuta. A könyv, annak ellenére hogy régebben készült mint a film, sokkal inkább felismerte a túlnépesedésben rejlő veszélyeket és mai szemmel is könnyen elképzelhető irányba terelte a világrend változását. Ezzel szemben a film egy poszt-apokaliptikus világrészecskét skiccel fel, gőgicsélő válaszokkal.