A CHiPs egy amerikai sorozat, amelynek első epizódja eredetileg 1977-ben került sugárzásra, majd 6 évadon keresztül futott az NBC-n. Hozzánk valószínűleg valamelyik német műholdas csatornán juthatott el, így lett gyerekkorom egyik meghatározó sorozata. Bár nemrég újranézve rá kellett döbbennem, hogy az alapfelálláson kívül szinte semmire nem emlékszem belőle.
A sorozat a kaliforniai autópálya rendőrség - innen a film címe is CHiPs - California Highways Patrols - két motoros rendőrének kalandjait követi nyomon, többnyire rendőri munkájuk, időnként szabadidejük alatt is. Tipikus jelenetei tehát az autópályás autós, illetve esetünkben motoros üldözések, autóbalesetek, autólopás, garázdaság, különféle rablások, illetve ezek felderítése.
Az egyik nagy felfedezésem a sorozattal kapcsolatban a mai filmektől való eltérése volt. Nézés közben gyakran kaptam magam azon, hogy egy-egy jelenetnél azon gondolkodom, hogy egy mai sorozatban hogy alakították volna az adott jelenetet. Bár nem vagyok jártas a rendőrszakmában, laikusként mégis az az érzésem, hogy ez a sorozat, de legalábbis a korai évadok epizódjai közelebb állnak a valósághoz, mint bármelyik mai filmes megoldás.
Ilyen feltűnő eltérés, hogy nem feltétlenül főhőseink oldják meg az epizód kihívását. Egy-egy üldözés során, ha baleset történik, hőseink leszakadnak az üldözöttről és próbálják helyreállítani a rendet. Előfordul, hogy az epizód későbbi jelenetében a rendőrségi rádióból értesülünk róla, hogy más rendőröknek sikerült elkapni a tettest. Máskor egy szakadék szélén álló kocsiból mentik az utasokat. Azt várnánk, hogy az autó nagy robbanásokkal a szakadékba zuhan. Mondanom sem kell, nem ez történik. További segítség érkezik , akik beállnak a mentésbe, az autó a szakadék szélén marad.
Bár az évadok előrehaladtával egyre jobban hasonlít a ma ismert társaira. A feszültséget egyre látványosabb elemekkel növelik, a főszereplők főhősökké válnak. Ezt néhol már a ma ismert túlzásokig fokozzák. Hogy ez mennyire tesz jót a sorozatnak, mindenki döntse el maga. Tény, hogy valószínűleg ez a folyamat vezetett az ilyen típusú sorozatok mai megfelelőihez. Talán ellensúlyozásképpen, de gyakran olyan témákat karolnak fel, amik társadalmi szinten figyelmet érdemelnek, mint a női egyenjogúság, mozgássérültek helyzete, hallássérültek élete, de még a Szovjetúnió részét képező Magyarország szabadságáért tüntető aktivisták is megjelennek.
Azonban a sorozat az utolsó évadára éri el a mélypontot. A Cobra 11 típusú hiteltelenségben megcsömörlöttek számára már feleslegesnek tűnő autós üldözésekkel, látványos autóbalesetekkel, motoros akrobatikákkal és a főszereplők hősködéseivel elveszti különlegességét a sorozat. Az egyik főszereplő kilépését még megpróbálták egy másik karakterrel pótolni, de annak ellenére, hogy a jól bevált receptet alkalmazzák, az új társ mellett és ellenére Ponchorello nem képes egyedül elvinni a sorozatot. A CHiPs neve öt év alatt végérvényesen összeolvadt Jon és Ponch karakterével.
A sorozatot inkább azoknak ajánlom, akik szeretik az epizodikus krimisorozatok és a régi filmek lassú, könnyed, a mai felgyorsult világunkhoz szokott szemmel a valósághoz talán kicsit unalmasan is hű feldolgozását. Kis betekintés abba, milyen is volt az élet a számítógépek, okostelefonok, laptopok és egyéb kütyük egész napos bámulása előtti korban. Nemcsak a film tempója, de az akkori élet is sokkal nyugisabb, csendesebb volt.